Kigali
| Kigali | |
 | |
| Kigali központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Kigali |
| Alapítás éve | 1907 |
| Polgármester | Samuel Dusengiyumva |
| Körzethívószám | 25 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 745 555 fő (2022)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1567 m |
| Terület | 730 km² |
| Időzóna | CAT (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Kigali weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kigali témájú médiaállományokat. | |
Kigali a Ruandai Köztársaság fővárosa és legnépesebb városa. Itt találhatók az ország állami intézményei. A város közlekedési csomópont, főutak találkozási pontja. Nemzetközi repülőtere összeköti Európával és Nairobival.
Földrajz
[szerkesztés]
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 26,9 | 27,4 | 26,9 | 26,2 | 25,9 | 26,4 | 27,1 | 28,0 | 28,2 | 27,2 | 26,1 | 26,4 | 26,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,6 | 15,8 | 15,7 | 16,1 | 16,2 | 15,3 | 15,0 | 16,0 | 16,0 | 15,9 | 15,5 | 15,6 | 15,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 77 | 91 | 114 | 154 | 88 | 18 | 11 | 31 | 69 | 105 | 112 | 77 | 947 |
| Forrás: World Meteorological Organization | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]
A várost 1907-ben Richard Kandt német telepes alapította. 1922-ig Németország gyarmata, 1922-től Ruanda-Urundi néven belga gyarmat. Az első világháború után Ruanda-Urundit a belgák fő gyarmatukhoz, Kongóhoz csatolták.
1962-ben lett a független Ruanda fővárosa, és ezután indult meg Kigali fejlődése. 1968-ra készült el a repülőtér, majd a 8 km-re fekvő városközpontot a repülőtérrel összekötő út, mely az ország első aszfaltozott útja volt.
Mint főváros, és a környező ónbányák és kávéültetvények központja, Kigali lakossága gyors növekedésnek indult, s az 1980-as évek közepére elérte a 160 ezres lélekszámot.
Gazdaság
[szerkesztés]Kigali szerény ipara a környék mezőgazdasági termékeit dolgozza fel: kávé, gyapot, banán, eukaliptuszfa, állati bőr stb. Gazdaságát elsősorban az ón-, volfrám- és berilliumbányászat jellemzi.
Kigali kiindulópontja a turisták által látogatott Kagera Nemzeti Parknak és a Kivu-tó környéki rezervátumoknak is.
Lakosság
[szerkesztés]A főváros lakosságának 90%-át a hutuk, 10%-át pedig a tuszik teszik ki. Az európaiakat kevés német, belga, és francia üzletember képviseli.
Ruandában többször került sor kegyetlen harcokra a hutuk és a tuszik között, melyek során több százezer tuszit öltek meg. 1994-ben 1 millió tuszit gyilkoltak le.
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1978 (népszámlálás) | 116 227 |
| 1991 (népszámlálás) | 237 782 |
| 2002 (népszámlálás) | 603 049 |
| 2007 (becslés) | 857 719 |
Képzés
[szerkesztés]A városban műszaki főiskola van.
Közlekedés
[szerkesztés]
A város mellett 10 km-re (Kanombe) található egy reptér (Gregoire Kayibanda nemzetközi repülőtér), amely összeköttetésben van Európával (Brüsszel), továbbá az alábbi afrikai városokkal: Nairobi (Kenya), Addisz-Abeba (Etiópia), Bujumbura (Burundi), Entebbe (Uganda), Johannesburg (Dél-Afrika).
A nemzetközi repülőtér csak 1491 méter hosszú kifutópályával rendelkezik, ami a hossza miatt legfeljebb közepes nagyságú gépek fogadására alkalmas.
A városból 2 fontos út indul. Az egyik Ugandába, a másik Burundiba megy. Az 1980-as évek közepén a fővárosból kiinduló utak többsége még földút volt, innen aszfaltozott út csak Ugandába, Burundiba és Tanzániába vezetett.
További információk
[szerkesztés]- Szálloda, utazás Archiválva 2007. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lonely Planet: Africa - Rwanda
